2015. március 23., hétfő

Az Inka Birodalom kultúrája és építészete

Az Inka Birodalom Cuzco városából kiindulva épült ki. Viszonylag rövid időn belül bekebelezte az Andok és környéke kisebb-nagyobb népeit, létre hozva Tahuantinsuyó államát („a négy negyed országát”). Területe magába foglalta a mai Peru, Bolívia, Ecuador területét valamint Chile, Argentína és Kolumbia egyes részeit. A leigázott népek szokásait és tudását a sajátjukkal ötvözve alakították ki virágzó kultúrájukat, építészetüket és működésüket, mely ma is lenyűgözi az emberiséget.

Hitvilág
Az inkák vallása a nap köré szerveződött. Bár főistenük, Viracocha, a világmindenség ura és teremtője volt. Egyik kiemelkedő istenük Inti a Napisten, akinek földi helytartója az Inka, a teljhatalmú uralkodó volt. Őt a nap gyermekének tekintették. Égiek egész sora őrködött az inka nép fölött, úgy tartották hogy egymással ellentétes szándékú istenek élnek a fellegekben. Ilyen volt Inti a nap és Quilla a hold. Közvetlen kapcsolatba csak az inka kerülhetett velük, ő tolmácsolta akaratukat a földi halandóknak. Vallásuk gyakorlására templomokat emeltek, ahol rituális szertartásokat mutattak be. Azokat a természeti képződményeket, melyeknél hitük szerint Viracocha otthagyta a nyomát huakáknak nevezik, ezeket zarándokhelyekké alakították.
Áldozás
Az inkák étel, ital, állat, olykor emberáldozatot mutattak be isteneiknek. Bár emberáldozatra csak igen nagy probléma esetén került sor (az uralkodó betegsége vagy nagyobb ütközet során), az állat-, és egyéb áldozások igen gyakoriak voltak. Az emberáldozatok többnyire gyerekek voltak, akiket feláldozásuk előtt egy évvel választottak ki, ezután különleges bánásmódban részesültek. Feláldozásuk napján chichával, a kukoricából készült alkohollal itatták, és kokalevéllel „etették” őket. Ennek eredménye a bódult, „félszent” állapot volt, melyben létre jöhetett az isten és ember közti kapcsolat. Ilyenkor áldozták fel őket.

Kipu Quero Inka szőttes
Kultúra
Az inkák művészetében kiemelkedőek szőtteseik, agyagművességük és építészetük. A szőtteseknek nagy szerepük volt az istentiszteleteknél (áldozatként), és a lánykérésnél, valamint társadalmi elhelyezkedést is mutatott. Az ahuasca szőttesek lámaszőrből készültek, mintázatuk egyszerű volt. Ezeket a köznép viselte. A cumbi szőttesek a legdrágább alpaka vagy vikunyaszőrből készültek, valamint ezüst és aranyszálakat is tartalmaztak. Ezek a felsőbbrendűséget szimbolizálták, csak a felsőbb osztálybeliek viselhették őket.
Az inkák nem ismerték az írást, adataikat csomóírással, úgynevezett kipukkal jegyezték le. A kipuk csomózott zsinórok voltak. A zsinóron a csomók száma és elhelyezkedése különböző információ lejegyzésére szolgált.
A fazekasság terén gyakran használt volt a gazdagon díszített quero, melyet az áldozat bemutatásakor és szertartásokkor használtak. Az urpuk egyszerűbbek, ugyanakkor nagyobbak voltak a queróknál, ezeket a chicha készítésére valamint szertartásokon való felszolgálásra használtak.
Sacsayhuaman erőd    Machu Picchu
Építészet
Az Inka Birodalom ereje egységében rejlett. Ennek fontos eleme volt a jól kiépített úthálózat, melyen futárok vitték a parancsokat a birodalom legtávolabbi szegleteibe. A Camino Real, a Királyi Út hossza elérte a 2400 kilométert.
Az inka építészet alapja a szimmetria, a monumentalitás és az egyszerűség. Fő alapanyaga a kő volt, melynek megmunkálása mesteri hozzáértésről árulkodik. A hatalmas kövek milliméter pontossággal illeszkednek egymáshoz ezért nem kellett semmilyen kötőanyagot használniuk (ld. Sacsayhuaman erőd).
Az inka építészet kiemelkedő emléke Machu Picchu, melyet 1911-ben Hiram Bingham angol régész fedezett fel. A kitűnő állapotban fennmarad város stratégiailag védett helyen, 2800 méter magasan található. Elnéptelenedésének oka a mai napig ismeretlen.

„Kelj fel, testvér, szüless velem újjá.
Nyújtsd felém a kezedet, elbitangolt
Fájdalmad mélységes övezetéből.
Nem térsz vissza a sziklák belsejéből.
Nem többé a földalatti időből.
Nem tér vissza hangod, a kőbedermedt.
Nem tér vissza többé kiszúrt szemed sem.
Tekints reám a föld mély üregéből,
földmíves, gyapjúfonó, néma pásztor:
Védőszent-vadlámák idomítója:
Palléra a dacos állványzatoknak:
Andoki könnyek vízhordó legénye:
Kisebesedett ujjú aranymíves:
Szántóvető, ki aggódsz a vetésért:
Agyagodban tobzódó fazekas te:
Töltsétek eltemetett szenvedéstek,
A régit az új élet poharába.”
Pablo Neruda:  A Machu Picchu ormai

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése